Farádi Veres Pálné, született: beniczei, micsinyei és pribóczi Beniczky Hermin Karolina (Lázi, Nógrád vármegye, 1815. december 13. – Váchartyán, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, 1895. szeptember 28.) a magyar nőnevelés úttörője, a 19. század iskolaalapító magyar nagyasszonya és alapítója az Országos Nőképző Egyesületnek is.

A Nógrád vármegyei Losonchoz közeli, manapság Terbelédhez tartozó, Lázi-pusztán született a Beniczky család birtokán. Beniczky Hermin fiatalon vesztette el szüleit, csupán egyéves volt, amikor apja, Beniczky Pál (1783-1816), Nógrád vármegye alispánja, meghalt, és 15 éves volt, amikor édesanyjától, ózdi Sturmann Karolinától (1787-1830) kellett búcsúznia a kolerajárvány idején. Beniczky Herminnek még két leánytestvére volt: Mária és Karolina.

A három leány édesanyja halála után, anyai nagyapjuk, ózdi Sturmann Márton (1757-1844), lett aki onnantól nevelte őket Tótgyörkön, a világtól elzárva. Sivár életet élt a három lány a különc öregúr mellett, aki mindent megadott, amiről azt hitte, örömet szerez nekik, csak szeretetet nem tudott adni, mivel megkeserítette a sors, hogy feleségét és hat gyermekét vesztette el egymás után.

Pesten ismerkedett meg jövendőbeli férjével, farádi Veres Pállal, aki akkor nógrádi földbirtokos és a megye főjegyzője volt. 1839-ben esküdtek meg Pesten. Házasságuk negyvenhat évében hű társak voltak, gazdag szellemi és érzelmi életet élve egymással.